A golyóstoll (régies nevén Bíró-toll) a modern íróeszközök egyike. Egy viszkózus tintával töltött hengerforma tartályból, és egy
annak végét lezáró, általában sárgarézből, acélból vagy volfrám-karbidból készült, egy milliméter körüli átmérőjű gömbből áll. A toll
hegyét a papíron végighúzva forgó gömb kijuttatja a tintát, ami majdnem azonnal megszárad. Az olcsó, megbízható és karbantartást nem igénylő golyóstollak
mára nagyrészt átvették a töltőtollak helyét a hétköznapi használatban.

A szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda is) nyomás alatt lévő szénsavas ital. "Szikvíznek" csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon,
amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba (általában 25 literes ballonokba) töltenek.

A villanymotor olyan villamos gép, amely az elektromágneses indukció elvén az elektromos áram energiáját mechanikus energiává, általában forgó
mozgássá alakítja. Az első villanymotort Jedlik Ányos készítette 1825-ben.

A modern számítógép fogalmát és felépítését Neumann Jnáso dolgozta ki, amelyben minden egyes alkatrész területileg egy helyen található. Az ilyen
gépek tartalmazzák a számítógép önvezérlését végző CPU-t, azaz a központi feldolgozó egységet (processzort), az adatokat és a programokat a műveletek
végzésének idejére tároló operatív memóriát, az egységek közti adatforgalmat lebonyolító vezetékek rendszerét (adatsín-rendszer), a felhasználókkal
történő kommunikációt végző I/O rendszert.

A Túró Rudi kakaós masszával bevont édeskés-savanykás túrórúd, Magyarország egyik legkedveltebb és legnagyobb múltra visszatekintő saját
készítésű tejes desszertje.

Asbóth Oszkár mérnök az I. világháború után a merev légcsavarral való hosszú kísérletezés eredményeként megépítete helikopterét, amely először
1928. szeptember 9-én szállt fel egy helyből, függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei
Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak.

Rubik-kocka egy háromdimenziós mechanikus logikai játék, amit 1974-ben talált fel ifjabb Rubik Ernő. A Rubik-kocka eredeti neve bűvös kocka volt.
A szabadalmi leírásban a feltaláló térbeli logikai játékként nevezte meg a mechanikus, egyéni logikai játékot, amelynek a célja, hogy egy előzetesen
összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett szinösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.

Orvosi Nobel-díjat Sszent-Györgyi Albert kapta, aki a C-vitamin biológiai hatásait tanulmányozta. Az 1920-as években, mikor felfedezték, néhányan még
hexuronsavnak nevezték.